A község Árpád-kori település. A falu lakossága túlnyomó többsége magyar, katolikus vallású.

A település a dél-külső-somogyi kistájhoz tartozik. Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten nedves. A terület klimatikus agrárpotenciálja magasabb az országos átlagnál. 

Az uralkodó talajtípusok jó szerkezetűek, kiváló tápanyag és vízgazdálkodásúak. Az erózió mértéke alacsony. A község közigazgatási területén elsősorban a Somogyi-dombsághoz tartozóan löszös talajok találhatók. Ezek a kedvező adottságok érthetővé teszik, hogy a településen hosszú évszázadok óta a mezgazdaság a legjelentősebb ágazat.

Nak Község a szorgalmas emberek települése, itt működik a Naki Mezőgazdasági Részvénytársaság, mely jó adottságainak és eredményeinek köszönhetően országos hírű, és egyben a település legnagyobb munkáltatója.

A település infrastruktúrája a szennyvíz- és a gázhálózat kivételével kiépült, szilárd burkolatú úttal rendelkezik, villamosenergia-ellátottsága 100%-os, vezetékes ivóvíz áll a lakosság rendelkezésére, amelyre 2005-ben a településhez tartozó - kültelken fekvő - Nosztány pusztára is eljutott. A kommunális szilárd hulladék elszállítása megoldott. Vezetékes telefonnal a háztartások több, mint fele rendelkezik és 2005. év végéig a kábeltelevíziós szolgáltatás is kiépült.

Nak községet az elmúlt években sokan a gyógyító rózsák falujaként ismerik, a polgármesteri hivatal mögötti földterületen közel 20 ezer tő rózsát gondoznak. Az önkormányzat még 2010 tavaszán kötött megállapodást a budakalászi Gyógynövénykutató Intézettel a rózsa- és gyógynövénykert telepítéséről, melyet a Start mintaprogram keretén belül gondoznak, és ez az együttműködés válik egyre virágzóbbá. A nakiak rózsák iránti elkötelezettsége egyébként Széles Lajosnak köszönhető. A gyógyító borbélyként ismert feltaláló, Nak szülötte alkotta meg ugyanis az égés sérülések kezelésére javallott Naksolt és Irixet, amelyek előállításához ma is használják a naki rózsaszirmokat.

A faluban az óvoda önálló intézményeként működik.